EN
A modern járműdiagnosztika nagymértékben támaszkodik a pontos szenzormérésekre a motor optimális teljesítményének és üzemanyag-hatékonyságának fenntartásához. A rendszeres tesztelésen és érvényesítésen áteső kritikus alkatrészek között a Tömlőcső Abszolút Nyomás szenzor az egyik legfontosabb elem az motorkezelő rendszerekben. A MAP szenzor tesztelésének megfelelő elvégzésének megértése biztosítja az olyan pontos méréseket, amelyek közvetlenül befolyásolják a motor időzítését, az üzemanyag befecskendezést, valamint az jármű teljesítményét különböző üzemeltetési körülmények között.
A kollektor abszolút nyomásérzékelő kulcsfontosságú szerepet játszik a motor égésterekbe belépő levegő pontos mennyiségének meghatározásában. Ez a mérés döntő fontosságú az Elektromos Motorvezérlő Egység (ECU) számára a megfelelő levegő-üzemanyag keverési arány, gyújtási időpont és turbófeltöltő nyomásnövelés kiszámításához kényszerített indukciós motorok esetén. Amikor az érzékelő hibásan működik vagy pontatlan értékeket ad, a vezetők rossz üzemanyag-felhasználástól, egyenetlen alapjárástól egészen a teljes motor teljesítményének romlásáig terjedő tüneteket tapasztalhatnak.
A szakmai gépjármű-szerelőknek és a hazai javítóknak egyaránt fontos, hogy a MAP-érzékelők teszteléséhez speciális eszközökre, nyomásértékek ismeretére és rendszeres megközelítésre van szükség a pontos diagnosztizáláshoz. A tesztelési folyamat több ellenőrzési módszert is magában foglal, beleértve feszültségméréseket, vákuum-nyomásméréseket és összehasonlító elemzést a gyártók specifikációi alapján. Ezek a kiterjedelményes tesztelési eljárások segítenek azonosítani az érzékelő eltolódását, teljes meghibásodását vagy időszakos hibáit, amelyek esetleg nem azonnal generálnak diagnosztikai hibakódokat.
A MAP-érzékelő alapjainak megértése
A szenzor működési elvei
A manifold abszolút nyomásérzékelő az indukciós manifold belsejében mérhető abszolút nyomást méri, és ezt a mechanikai nyomást elektromos jellé alakítja. Ez az átalakítási folyamat egy szilícium membránt használ, amely a nyomásváltozások hatására deformálódik, így változó elektromos ellenállást vagy feszültségkimenetet eredményez. A szenzor általában 0,5 voltos feszültséget állít elő maximális vákuumnál és 4,5 voltnál légköri nyomáson, bár a pontos értékek gyártónként eltérőek lehetnek, alkalmazás .
A modern MAP-érzékelők hőmérséklet-kompenzációs áramköröket tartalmaznak, amelyek biztosítják a pontosságot változó környezeti körülmények között. Ezeknek a kifinomult elektronikus alkatrészeknek figyelembe kell venniük a tengerszint feletti magasság változásait, a légköri nyomásingadozásokat és a hőmérséklet-ingadozásokat, amelyek egyébként torzíthatnák a nyomásmérések eredményeit. Az érzékelő képessége arra, hogy valós idejű nyomásadatokat szolgáltasson, lehetővé teszi az Üzemanyag-ellátó Egység számára, hogy azonnali beállításokat hajtson végre az üzemanyag-befecskendezésben és a gyújtás időzítésében, így optimalizálva a motor teljesítményét minden üzemállapotban.
Fontos megérteni a kollektor nyomása és a motor terhelése közötti összefüggést, amikor pontos diagnosztikát végeznek. Zárt szelep melletti alapjárat esetén a kollektor nyomása általában 18 és 22 hüvelyk higanyos vákuum között mozog, míg teljes nyitású szelep esetén a légköri nyomáshoz közeli értékeket ér el. Ezek a nyomásingadozások közvetlenül összefüggenek az elektromos kimeneti jelekkel, amelyeket a technikusok mérési eljárások során vizsgálnak.
Általános hibaállomások
A MAP-szenzorok különböző mechanizmusok következtében hibásodhatnak meg, ideértve a mérőelem szennyeződését, az elektromos csatlakozások korrózióját, a belső áramkörök romlását, valamint a túlnyomás vagy vákuum okozta fizikai sérüléseket. A szennyeződés gyakran akkor következik be, amikor olajgőzök, koromlerakódások vagy nedvesség hatolnak a szenzor házába, és ez befolyásolja a membrán képességét arra, hogy pontosan reagáljon a nyomásváltozásokra. Ez a szennyeződés általában tevékenységkéslekedést és pontatlan nyomásértékeket eredményez az üzemtartományon belül.
Az elektromos hibák a vezetékek megszakadásában, a kapcsok korróziójában vagy az érzékelő elektronikus áramkörében lévő belső alkatrészek degradációjában nyilvánulhatnak meg. Ezek a hibák időszakos jeleket, teljes jelvesztést vagy olyan méréseket eredményezhetnek, amelyek rögzített feszültségszinten maradnak, függetlenül a tényleges kollektor nyomásváltozásoktól. A hőmérséklet-ingadozás és a rezgés kitettség jelentősen hozzájárul az elektromos csatlakozások hibáihoz, különösen nagy futott kilométerek esetén vagy kemény üzemkörülmények között.
A mechanikai hibák a szenzor membránjának fizikai sérülését, a ház repedéseit vagy a vákuumkivezető eldugulását jelentik, amelyek megakadályozzák a nyomás pontos átadását az érzékelő elem felé. Ezek a mechanikai problémák gyakran helytelen szerelési eljárásokból, túl magas rendszerbeli nyomásból vagy környezeti tényezőkből, például útsó korrodálódásából származnak. A konkrét hiba mód azonosítása segíti a technikusokat a megfelelő tesztelési módszerek kiválasztásában, valamint abban, hogy eldöntsék, vajon a szenzor cseréje vagy a rendszer tisztítása oldaná-e meg a diagnosztikai problémát.
Szükséges tesztelő berendezések és eszközök
Digitális multiméter követelményei
Pontos Térkép szenzor teszt az eljárásokhoz olyan minőségi digitális multiméter szükséges, amely pontosan, legalább egy tizedesjegy pontossággal képes mérni az egyenfeszültséget. A multiméternek pontosnak kell maradnia a tipikus MAP-érzékelő feszültségtartományban (0,5 és 4,5 V között), minimális bemeneti impedanciával, hogy ne zavarja az érzékelő elektromos jellemzőit. A professzionális kategóriás multiméterek további funkciókkal is rendelkeznek, mint például adatrögzítés, minimális/maximális érték rögzítése és grafikonkészítési lehetőség, amelyek nagy segítséget nyújtanak az időszakos érzékelőhibák diagnosztizálásánál.
A modern gépjárművekhez használt multiméterek speciális funkciókkal rendelkeznek, amelyek kifejezetten érzékelők tesztelésére lettek kialakítva, ideértve a frekvenciamérést, a kitöltési tényező-elemzést és a hőmérséklet-kompenzációt. Ezek a fejlett funkciók különösen hasznosak a MAP-érzékelők más motorkezelő alkatrészekkel együtt történő tesztelésekor vagy komplex rendszerdiagnosztikai eljárások során. A multiméter vezetékeinek minősége és a csatlakozás integritása közvetlen hatással van a mérési pontosságra, ezért megbízható eredményekhez elengedhetetlenek a minőségi mérővezetékek és csatlakozóhegyek.
A MAP-érzékelő teszteléséhez használt multiméterek kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyors válaszidőt, az instabil hőmérsékleti viszonyok mellett is stabil leolvasást, valamint a kis feszültségváltozások pontos mérési képességét. Egyes szerelők olyan multimétereket részesítenek előnyben, amelyek analóg sávdiagrammal rendelkeznek, és látványosan mutatják a gyors feszültségingadozásokat, míg mások a nagy felbontású digitális kijelzőket részesítik előnyben a pontos mérések érdekében. Az egyes lehetőségek közötti választás gyakran az adott diagnosztikai igényektől és a szerelő személyes tesztelési preferenciáitól függ.
Vákuumszivattyú- és nyomásmérő rendszerek
A professzionális MAP-szenzor teszteléséhez megbízható vákuumpumpára és pontos vákuummérő rendszerre van szükség, amely képes a higanyhozam 0 és 25 hüvelyk közötti vákuumszintek előállítására és mérésére. A kézi vákuumpumpák pontos irányítást biztosítanak a vákuum alkalmazása során, lehetővé téve a technikusok számára különböző motorüzemi körülmények szimulálását a szenzorreakció figyelemmel kísérése mellett. A vákuummérőnek pontos leolvasást kell nyújtania az egész tartományban, egyértelmű jelölésekkel és minimális hiszterézissel, amely befolyásolhatná a mérési pontosságot.
Az elektromos vákuumszivattyúk előnyt jelentenek hosszabb tesztelési időszakok alatt, vagy több szenzor értékelése során, mivel kéz pumpálásból eredő fáradtság nélkül biztosítanak állandó vákuumszintet. Ezek a rendszerek gyakran rendelkeznek integrált nyomásmentesítő szeleppel és vákuumtartállyal, amelyek stabil tesztkörülményeket biztosítanak az egész diagnosztikai eljárás során. Az elektromos szivattyúk digitális vákuummérőkkel kombinálva professzionális szintű tesztelési rendszereket hoznak létre, amelyek alkalmasak nagy mennyiségű diagnosztikai műveletekre.
A vákumrendszer alkatrészeinek megfelelő csatlakozók, tömlők és adaptereket kell tartalmazniuk, hogy biztonságosan csatlakozhassanak a MAP-szenzor vákumkikötőhelyeihez, és ne okozzanak levegőszázt, amely befolyásolhatja a teszt pontosságát. Minőségi vákumtömlők ellenállnak az összeomlásnak nagy vákumkörülmények között, és megtartják hajlékonyságukat az autószerelési környezetben előforduló hőmérsékleti szélsőségek mellett. A vákumtesztelő berendezések rendszeres kalibrálása és karbantartása biztosítja az állandó diagnosztikai eredményeket, és megelőzi a hamis olvasásokat, amelyek felesleges alkatrészcsere következményei lehetnek.
Lépésről lépésre tesztelési eljárások
Kezdeti rendszerellenőrzés
Az elektromos vagy vákuumtesztelés elvégzése előtt a technikusoknak alapos szemrevételezési ellenőrzést kell végezniük a MAP-érzékelő felszerelésén, a vezetékkötegen és a vákuumcsatlakozókon. Ez az elsődleges ellenőrzés feltárhatja a nyilvánvaló hibákat, mint például sérült csatlakozók, korróziós sérülések a kapcsolódó felületeken, repedt vákuumcsövek vagy szennyezett érzékelőnyílások, amelyek befolyásolhatják a teszteredményeket. A megfelelő ellenőrzési technikák közé tartozik az érzékelő megfelelő rögzítésének ellenőrzése, a megbízható elektromos csatlakozások vizsgálata, valamint olaj- vagy szennyeződés hiányának ellenőrzése az érzékelő ház környékén.
A MAP-érzékelőt a szívócsőhöz csatlakoztató vákuumcsövet gondosan meg kell vizsgálni repedések, hajlítások vagy eltömődések szempontjából, amelyek akadályozhatják a pontos nyomásátvitelt. Számos diagnosztikai hiba olyan vákuumszivárgásokból vagy akadályokból származik, amelyek nem feltétlenül láthatók meg közvetlen szemrevételezéskor. A vákuumcső integritásának ellenőrzése külön vákuumforrással segít igazolni a megfelelő kapcsolatot az érzékelő és a szívócső nyomásforrása között.
Az elektromos csatlakozók ellenőrzése magában foglalja a megfelelő érintkezőkapcsolat, a korrózió felhalmozódása és a vezetékköteg elvezetése során fellépő akadályok vagy sérülések vizsgálatát. A csatlakozó érintkezői fényes fémfelületűek legyenek, zöld színű korrózió vagy fekete égésnyomok nélkül, amelyek elektromos hibára utalhatnak. A vezetékköteg elvezetése kerülje a forró motoralkatrészekkel, éles élekkel vagy mozgó alkatrészekkel való érintkezést, mivel ez járművek üzemelése közben időszakos kapcsolati problémákat okozhat.
Feszültségkimenet tesztelése
A feszültségkimenet tesztelése a MAP-érzékelő működésének és pontosságának értékelésére az üzemi tartományon belül a leggyakoribb módszer. Az eljárás során a digitális multimétert az érzékelő kimenő jelvezetékéhez csatlakoztatják, miközben a motor különböző fordulatszámon üzemel, vagy külső tesztberendezéssel szabályozott vákuumszintet alkalmaznak. A referenciaértékek meghatározásához alapméréseket végeznek alapjáratnál, középforgalomban és teljes nyitású gázkart állapotban, majd ezeket összevetik a gyártó specifikációival.
A statikus tesztelés vákuum szumpumpal lehetővé teszi a nyomásviszonyok pontos szabályozását, miközben a feszültségkimenet változásait figyeljük. A technikusok általában atmoszférikus nyomási viszonyokkal kezdik, majd fokozatosan növelik a vákuumszintet, miközben rögzítik a hozzá tartozó feszültségértékeket. Az érzékelőnek sima, lineáris feszültségváltozásokat kell mutatnia, amelyek arányosak a kialakított vákuumszinttel, olyan hirtelen ugrások, halott pontok vagy szabálytalan viselkedés nélkül, amelyek belső érzékelőproblémára utalhatnak.
A dinamikus tesztelés az aktuális motorüzem során valós körülmények között érvényesíti az érzékelő teljesítményének ellenőrzését változó terhelési körülmények mellett. Ez a tesztelési módszer felfedi a hőmérséklet-érzékenységet, rezgés okozta hatásokat vagy szennyeződési problémákat, amelyek statikus asztali tesztelés során esetleg nem jelentkeznek. Az élő érzékelőadatok összehasonlítása a jelenlegi üzemeltetési körülmények alapján kiszámított várható értékekkel segít azonosítani az érzékelő eltolódását vagy kalibrálási hibákat, amelyek befolyásolják a motorkezelő rendszer teljesítményét.
Teszt eredmények és diagnosztikák értelmezése
Feszültségtartomány elemzése
A MAP-érzékelő feszültségértékek megfelelő értelmezése megköveteli a szállítócső nyomásviszonyai és a várt elektromos kimenet közötti kapcsolat megértését. A legtöbb gépjárművekben használt MAP-érzékelő körülbelül 1,0 volttal működik 20 hüvelyk higanyos vákuumnál, 1,5 volttal 15 hüvelyk vákuumnál, 2,5 volttal 5 hüvelyk vákuumnál, valamint 4,0 és 4,5 volt közötti értéknél a légköri nyomáson. Ezek az értékek általános irányelveként szolgálnak, bár konkrét járművek eltérő kalibrációval rendelkezhetnek, melyek esetében a gyártó műszaki specifikációinak tanulmányozása szükséges.
Az abnormalis feszültségminta adott típusú érzékelő-hibára utal, amely különböző diagnosztikai megközelítéseket igényel. Olyan mérések, amelyek állandóak a vákuumváltozások ellenére, teljes érzékelő meghibásodásra vagy elektromos csatlakozási problémákra utalhatnak. A feszültségek változhatnak, de nem követik az elvárt lineáris összefüggést, ami szennyeződésre, részleges érzékelő hibára vagy kalibrációs driftre utalhat, és így befolyásolja a pontosságot az egész működési tartományban.
A hőmérséklet hatása a feszültségmérésekre különösen fontossá válik, ha az érzékelőket változó környezeti feltételek között vagy hosszabb ideig üzemeltetett motornál teszteljük. A minőségi MAP-érzékelők hőmérséklet-kompenzációs áramkörökkel rendelkeznek, amelyek fenntartják a pontosságot a normál működési hőmérsékleteken belül, de extrém körülmények vagy az érzékelő öregedése ezt a kompenzációt rombolhatja. Mérések összehasonlítása különböző hőmérsékleteken segít azonosítani a hőmérsékletfüggő érzékelő-elöregedést, amely befolyásolhatja a jármű teljesítményét.
Teljesítmény Eltérés Értékelés
A MAP-érzékelő teljesítményének értékelése megköveteli a vizsgálati eredmények összehasonlítását a gyártó előírásaival és az alapvető nyomás-feszültség kapcsolatokon alapuló várható elméleti értékekkel. Az előírt értékeknél több mint 5%-os eltérés általában olyan érzékelőproblémákra utal, amelyek további vizsgálatot vagy cserét igényelnek. Egyes alkalmazások esetében azonban szigorúbb tűrési követelmények lehetnek, különösen olyan teljesítmény- vagy kibocsátási szempontból kritikus alkalmazásokban, ahol a levegő-üzemanyag arány pontos szabályozása elengedhetetlen.
A válaszidő értékelése magában foglalja a szenzor kimeneti teljesítményének gyors változásainak megfigyelését, amikor a vákuumfeltételek gyorsan változnak. Az egészséges érzékelőknek milliszekundumokon belül kell reagálniuk a nyomásváltozásokra, míg a szennyezett vagy hibás érzékelők lassú reakcióidővel rendelkeznek, ami befolyásolja a motorvezérlő rendszer teljesítményét. Ez a vizsgálathoz oszcilloszkóp felszerelést vagy olyan fejlett diagnosztikai eszközöket igényel, amelyek képesek a dinamikus vizsgálati körülmények között a gyors feszültségváltásokat rögzíteni.
A konzisztencia-tesztelés több mérési cikluson keresztül segít az olyan időszakos szenzorproblémák azonosításában, amelyek egyetlen ponton történő tesztelése során esetleg nem jelentkeznének. Ugyanazon tesztsorozat ismétlésével, az eredmények változásának figyelése során előtérbe kerülhetnek az instabil belső alkatrészekkel vagy bizonytalan elektromos kapcsolatokkal rendelkező szenzorok. Ez a teszttípus különösen hasznos az olyan időszakos üzemeltethetőségi problémák diagnosztizálásánál, amelyek csak bizonyos működési körülmények között lépnek fel.
Haladó diagnosztikai technikák
Oszcilloszkóp mintaelemzés
A speciális MAP-érzékelő-diagnosztika jelentősen profitál az oszcilloszkóp-elemzésből, amely olyan érzékelőviselkedési mintákat tár fel, amelyek alapvető multiméteres teszteléssel nem láthatók. Az oszcilloszkóp hullámformái mutatják az érzékelő valós idejű válaszát a nyomásváltozásokra, beleértve a növekedési időt, a beállási jellemzőket és az elektromos zajszintet, amely befolyásolhatja a motorvezérlő rendszer működését. A professzionális diagnosztikai oszcilloszkópok elegendő felbontással rögzítik ezeket a gyors jelváltozásokat, hogy azonosíthassák az érzékelő finom hibáit.
A tipikus MAP-érzékelő oszcilloszkópos mintázatoknak sima feszültségátmeneteket kell mutatniuk, amelyek az önökénterem nyomásának változásával arányosak, túlzott zaj, túllendülés vagy csengés nélkül, amelyek elektromos hibákra utalnak. Az érzékelő kimenetének nyomásváltozásokat lineárisan kell követnie, anélkül, hogy fáziskésleltetést vagy frekvencia-válasz korlátokat okozna, amelyek befolyásolhatják a motorvezérlés pontosságát. Oszcilloszkópos mintázatok összehasonlítása ismert jól működő érzékelők és gyanús egységek között segít azonosítani azokat a konkrét teljesítményjellemzőket, amelyek figyelmet igényelnek.
Az oszcilloszkóp berendezéssel végzett frekvencia-választesztelés feltárja, mennyire hatékonyan reagál a szenzor a motor normál működése során fellépő gyors nyomásfluktuációkra. Ez a tesztelés különösen fontos turbófeltöltéses alkalmazásoknál, ahol a nyomásnövelés gyorsan változik, és olyan szenzorok szükségesek, amelyek pontos nyomkövetést biztosítanak széles frekvenciatartományokon. A gyenge frekvencia-válaszú szenzorok csak átlagos értékeket adhatnak, amelyek nem tükrözik a tényleges pillanatnyi nyomásviszonyokat.
Összehasonlító tesztelési módszerek
A komparatív tesztelés több mérési módszert vagy referencia szenzorokat használva érvényesíti a MAP szenzor pontosságát, és azonosítja azokat a rendszeres problémákat, amelyek befolyásolhatják a diagnosztikai következtetéseket. Ez a módszer általában a szenzorok olvasatainak összehasonlítását foglalja magá kiszámított elméleti értékekkel, kalibrált referencia szenzorok mért adataival, vagy más járműszenzorok olvasataival, amelyek kapcsolódó információkat szolgáltatnak. Több adatforrás kereszthivatkozása növeli a diagnosztizálással kapcsolatos bizalmat, és csökkenti a helytelen következtetések valószínűségét.
A barometrikus nyomáskompenzáció fontos szerepet játszik az összehasonlító tesztelés során, különösen különböző magasságokon vagy atmoszférikus körülmények között végzett diagnosztikánál. A MAP szenzoroknak figyelembe kell venniük a változó légköri nyomást az motor terhelési állapotának meghatározásakor, és a tesztelési eljárásoknak ellenőrizniük kell e kompenzáció pontosságát. A szenzorok olvasatainak összehasonlítása a helyi barometrikus nyomásmérésekkel segít azonosítani a kalibrálási hibákat vagy a kompenzációs körök problémáit.
A hosszú távú stabilitási tesztelés során a szenzor teljesítményét hosszabb időtartamra vagy több hőciklusra figyelik meg, annak érdekében, hogy olyan degradációs tendenciákat azonosítsanak, amelyek rövid diagnosztikai ülések során esetleg nem jelentkeznének. Ez a teszttípus különösen hasznos járműflották karbantartása során, vagy nagy igénybevétel mellett működő környezetben értékelt szenzorok esetében. A szenzor teljesítményének dokumentálása időben segít meghatározni a cserélési időszakokat, és előre jelezni a karbantartási igényeket. 
GYIK
Milyen feszültséget kell mutatnia egy MAP szenzornak alapjáraton?
Egy megfelelően működő MAP-érzékelő üresjáratban általában 1,0 és 1,5 volt közötti feszültséget jelez, ami 18 és 22 hüvelyk higanyos nyomásértéknek megfelelő szívócső-vákuumnak felel meg. Ez a feszültségtartomány a szívócsőben uralkodó nagy vákuumot tükrözi, amikor a fojtószelep zárva van, és a motor korlátozott nyíláson keresztül szívja be a levegőt. A fenti tartománytól jelentősen eltérő értékek az érzékelő hibájára, vákuumszivárgásra vagy a szívócsőnyomást befolyásoló motor mechanikai problémáira utalhatnak.
Hogyan tesztelhető a MAP-érzékelő anélkül, hogy eltávolítaná a járműből?
A MAP-érzékelő tesztelése szerelés nélkül azt jelenti, hogy digitális multimétert csatlakoztatunk az érzékelő jelvezetékéhez, miközben a motor különböző fordulatszámokon üzemel. Hátsó probával férjen hozzá az elektromos csatlakozóhoz, hogy elérje a jelvezetéket, amely általában a középső érintkező háromvezetékes érzékelők esetén. Figyelje a feszültségváltozásokat, ahogy a motor fordulatszáma növekszik alapjárattól kb. 2500 fordulat/percig, a feszültségnek kb. 1,0 voltról 2,5 voltra vagy magasabbra kell emelkednie. Emellett külső vákuumot alkalmazzon kézi szivattyú segítségével, amelyet az érzékelő vákuumkivezetéséhez csatlakoztat, miközben figyeli a feszültségválaszt.
Mik a hibásodó MAP-érzékelő tünetei?
A MAP-érzékelő hibáinak gyakori tünetei a durva alapjárat, rossz üzemanyag-felhasználás, motorerő hiánya, gyorsításkor történő habozás, valamint a dús üzemanyagkeveréket jelző fekete kipufogógáz. A motor indítása nehezebb lehet, különösen hideg időben, és hibakódokat jelezhet az üzemanyag-szabályozással, a levegő-üzemanyag aránnyal vagy a motorterhelés kiszámításával kapcsolatban. Súlyos esetekben a motor csökkent teljesítményű üzemmódba válthat, vagy egyáltalán nem indulhat el a hibás nyomásértékek miatt, amelyek helytelen üzemanyag-befecskendezést eredményeznek.
Okozhat-e teljesítménycsökkenést egy szennyezett MAP-érzékelő?
Igen, a térképszenzor belső alkatrészeinek szennyeződése jelentősen befolyásolhatja a motor teljesítményét, mivel pontatlan nyomásértékeket közvetít a motorvezérlő rendszer felé. Az olajpára, a sárgaréteg és a nedvesség bevonhatja a szenzor membránját, ami lassú válaszidőt és helytelen nyomásmérést eredményez. Ez a szennyeződés általában rossz üzemanyag-felhasználáshoz, egyenetlen járási minőséghez és csökkent motorerő kimenethez vezet. A szenzor tisztítása megfelelő elektronikai tisztítószerrel visszaállíthatja a megfelelő működést, bár súlyosan szennyezett szenzoroknál gyakran cserére van szükség a hosszú távú pontosság biztosítása érdekében.